Révleányvár története
A község településszerkezetének kialakulásában a Tisza közelsége és a XIX. Század végi lecsapolások előtt még jelen lévő számos ér és vízfolyás ölelése meghatározó szerepet játszott. Nevét először 1364-ben Láca határjárásakor említik, akkor még possessionis Leanwar-ként. Révleányvár az Árpád-korban is forgalmas átkelőhely volt Zemplén és Szabolcs között, és a hagyomány úgy tartja, hogy Aba Sámuel király sokat mulatott itt. A községtől délkeletre a Tisza partján fekvő Várdomb feltehetőleg már ekkor is megerődített hely lehetett. 1381-ben a községet a Várdayak birtokolják, ebben az évben Zsigmond királynak kellett felszólítani a Homonnayakat és Gerényi Lászlót, hogy ne háborgassák az újonnan engedélyezett leányvári vám birtokait. Ez a révjog a továbbiakban még számos összeütközést okozott, mert 1420-ban a Tárkányiak és az Agárdiak is pereskednek érte a Várdayakkal. A régi földvárat 1440-ben említik újra, amikor megerősítik a husziták ellen, részben Kisvárda nyugalmának, részben a zavartalan tiszai átkelésnek a biztosítására. Várday László a várat, jegyesének, Pálóczy Agathának tiszteletére szűzvárnak keresztelte el, de ez az elnevezés aztán nem bizonyult maradandónak. A nép, mondákkal őrizte meg a cseh betörés emlékét: a husziták ebbe a várba zárták be a környék összefogott lányait, asszonyait, innen az elnevezés. Leányvár közelében feküdt a XIV. században Őszöd nevű község, és 1541-ben még együtt adózott a Dámócnál említett Sárkány nevű faluval is. A két község megszűnésekor Dámócba és Leányvárba olvadt be azok lakossága és határa is. 1700-ban a többi Észak-magyarországi várral együtt I. Leopold császár leromboltatta a várat, később a helyén épült fel Sennyey Pál báró vadászháza. A lecsapolások után szántóterülete négyszer akkora lett, mint azt megelőzően. A második világháború idején a magyar csapatok heves ütközetben vetették vissza innen a hídfőt képző szovjet és román csapatokat. A falu külterületi települései voltak: Bodzás, Buró, Hatakos, Nagyerdő, Vár, Szélföld, Korcsó, Várszög, Várdomb. |